Hamlet (R.: Bocsárdi László)

William Shakespeare: Hamlet

Szereplők:

Hamlet / Fortinbras: Mátray László
Claudius: Pálffy Tibor
Polonius: Szakács László
Gertrúd: D. Albu Annamari
Ophelia: Benedek Ágnes
Laertes: Kolcsár József
Horatio: Kónya-Ütő Bence
Szellem: Nemes Levente
Rosencrantz: Nagy Alfréd
Guildenstern: Márton Lóránt
Első sírásó: Gajzágó Zsuzsa
Második sírásó: Erdei Gábor

Rendező: Bocsárdi László

Dramarurg: Sebestyén Rita
Jelmeztervező: Dobre Kóthay Judit
Díszlettervező: Bartha József
Zeneszerző: Kónya-Ütő Bence

Ügyelő: Veres Edit
Súgó: Gazda Szende

Első ránézésre Shakespeare Hamletjének klasszikus szüzséje hatalmi harcokról, szerelemről, árulásról, bosszúról szól. Ám, mint minden sokrétegű és gazdag szöveg, ebben is egymásra épülő és egybecsengő motívumok végtelen perspektívát adnak a cselekménynek: az apa-fiú kapcsolat, a megöröklés kérdése, az incesztus, a szerelem és barátság problematikája számtalan kis szálon fut végig a történeten és a szereplők sorsán.
Jelen előadás koncepciója éppen ebben a több olvasatot, réteget, szempontot ötvöző komplexitásban látja a színrevitel kihívását. Abban, hogy minden szereplő a maga nézőpontjából olvassa a történet minden mozzanatát, és a maga számára kialakított értelmezés szerint tekint a világra. Világ-olvasatok, logika és szenvedély, tudatállapotok csapnak össze ebben az előadásban, amely tehát ezzel a kortárs gesztussal őrzi meg a darab motívum-gazdagságát. A Hamlet számtalan tükre, rengeteg kis és nagy igazsága egymásra vetül. Álom-szerűnek, hipnotikusnak vagy őrületnek nevezhető az állapot, amibe a főhős kerül, amint megpróbálja a lehetetlent: kideríteni a valóság szerint valót.
Az értelmezés nagy kalandja ez a Hamlet: ráébredés és felelősség kérdéseit feszegeti. A színrevitel a Bocsárdi László előadásaira jellemző látomásosság, érzelmekkel teli megvalósítás és helyenként az ironikus távolságtartás kihívó és elgondolkodtató elegye.

Bemutató: Július 5. 20.30 óra, Várszínpad

Előadások: július 6-7.
Esőnap: július 8.